Nyomás osztályozás:
Alacsony-nyomású gőzkazán: Az üzemi nyomás általában 0,1 és 1,6 MPa között van.
Közepes{0}}nyomású gőzkazán: Az üzemi nyomás általában 1,6 és 4 MPa között van.
Nagynyomású-gőzkazán: Az üzemi nyomás általában 4 MPa felett van.
Osztályozás hőátalakítási módszer szerint:
Tűz-csöves gőzkazán: Az égés során keletkező magas-hőmérsékletű füstgázok vízvezetékeken haladnak keresztül, és a vizet gőzzé alakítják.
Víz-csöves gőzkazán: A vízcsövekben lévő víz felmelegszik és gőzzé alakul, a füstgáz pedig a vízcsövek körül áramlik.
Üzemanyag besorolás:
Gáztüzelésű-gőzkazán: szenet használ elsődleges tüzelőanyagként.
Gáztüzelésű-gőzkazán: Földgáztüzelőanyagokat használ, például földgázt és cseppfolyósított kőolajgázt (LPG).
Olajtüzelésű-gőzkazán: Folyékony tüzelőanyagot használ, például gázolajat és nehézolajat.
Biomassza gőzkazán: biomassza tüzelőanyagot használ, például fűrészport, tűzifát és hulladékot. 4.4 Alkalmazási besorolás:
Energetikai gőzkazánok: Erőművekben használják gőzfejlesztőkhöz, amelyek magas{0}}hőmérsékletű, nagy-nyomású gőzt állítanak elő a gőzturbinás generátorok meghajtására.
Vegyipari gőzkazánok: Fűtésre, reakcióra és főzésre használják kémiai folyamatokban, hőt biztosítva.
Textil-, papír- és élelmiszeripari gőzkazánok: Fűtésre, főzésre és száraz hőre használják a gyártási folyamatokban.
Kőolaj- és földgázipari gőzkazánok: Fűtésre és desztillációra használják a kőolaj- és földgázkitermelésben és -feldolgozásban.
Fontos energetikai berendezésként a gőzkazánok továbbra is megújulnak és fejlődnek olyan területeken, mint a hatékony energiahasznosítás, a tiszta környezet, az intelligens gazdálkodás és az energiarendszer kialakítása, nagyobb mértékben hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez.
